A Szülőklubot az autizmussal érintett gyermekek szüleinek szerveztük. Előzetes szakmai és szervezési megbeszélés előzte meg, valamint a látókörünkbe került szülőkkel való személyes és e-mailes, telefonos kapcsolatfelvétel. A jelentkezők számát tekintve a tevezett hely kicsinek bizonyult, így igyekeztünk a közelben, jól megközelíthető helyen új helyszínt találni, mely sikerrel járt. A Miskolci Herman Ottó Gimnázium havi egy alkalommal biztosított nekünk termet. Az első, alakuló találkozóra 2018. május 11-én került sor, melyen megismerkedtünk egymással, megbeszéltük az éves tematikákat is, melyet nyomtatott formában biztosítani tudtunk. Kértük, hogy ha van egyéb téma amiről szeretnének hallani, jelezzék felénk, s igyekszünk ezeket teljesíteni.
Az első alkalom után létrehozunk egy facebookos Szülőklubos zárt csoportot, mely a későbbiekben egyre bővült. Innentől kezdve minden információt ide tettünk fel, mely nagyon hatékonynak bizonyult.
A második találkozóra már megérkeztek a rendelt könyvek is, így örömmel vittük, de még nagyobb örömmel fogadták a szülők! Ezt követően minden alkalommal sor kerülhetett kölcsönzésre, amit sokszor egymásnak ajánlottak, illetve volt olyan népszerű kiadvány, amit már nagyon vártak, hogy visszakerüljön.
A második alkalommal az autizmus okairól, megjelenési formáiról, valamint terápiás lehetőségekről esett szó, mely közben kötetlen beszélgetés is kialakult. Ezen az alkalmon felmerült az igény a kiegészítő terápiás lehetőségek bemutatására, mert több szülő is bizonytalan volt egyes terápiákat illetően, pl. Neurofeedback, TSMT, Szenzoros integrációs terápia, Auditív Integrációs Tréning, vagy a kutyaterápiát érintve. Mindezeket szem előtt tartva, el kezdtük megkeresni a kollégákat a kapcsolatainkon keresztül.
A harmadik találkozón a családok szociális juttatási lehetőségeiről, kedvezményeiről esett szó, melyhez több szülő is hozzászólt. A fiatalabb szülők tájékozatlanok voltak az igénylés módjában, így ezeket jól át tudtuk beszélni. Javaslatként felmerült, hogy készítsünk egy folyamatábrát ezzel kapcsolatban, s tegyük fel a facebook csoportba. Ez hamarosan meg is valósult. Ezen az alkalmon a közoktatási lehetőségekről is beszéltünk, a Miskolcon működő EGYMI által biztosított utazó gyógypedagógusi ellátás kereteiről, valamint az integráltan oktatható gyermekek lehetőségeiről, továbbá a továbbtanulással összefüggő helyzetről is.
A negyedik szülőklubra elfogadták meghívásunkat olyan kollégák, akik egy-egy terápiát végeznek, így a rövid elméleti ismertetés után sor került a TSMT, Szenzoros Integrációs terápia, valamint állatasszisztált, Kutyaterápia bemutatására, mely nagyon szemléletes, sikeres volt. A résztvevők érdeklődve hallgatták a kisfilmekkel, képekkel illusztrált előadásokat, ezt követően kérdéseket tehettek fel a vendégeknek.
Az ötödik találkozó témájában az idő, a tér, tevékenységek strukturálásának lehetőségeiről esett szó, egy tartalmas, színes előadás keretében, melyet követően a szülők a saját tapasztalataikat osztották meg egymással. A találkozó második felében megérkezett egy olyan vendégünk, aki érintett szülőként Neurofeedback terápiát tart Miskolcon. Az anyuka elmondta a terápia lényegét, hatását, s a készüléket ki is próbálhattuk. Sok kérdés merült fel, melyre a vendég igyekezett választ adni. Hátránynak nevezték meg azt, hogy a terápia elég drága, de legalább a térségünkben elérhető, így sokan még is szeretnék kipróbálni.
A hatodik szülőklubot egy szülőpár felvetése indította, mi szerint ők gondolkodnak az őssejt beültetésen, melyet Brazíliában végeznek. Elmondták azokat az információkat amiket összegyüjtöttek, de még csak a tervezgetés időszakában voltak, fenntartásokkal fogadták részben a lehetőséget. A többi szülőtárs óvatosságra, megfontolásra intette őket. Ugyanez a szülőpár megosztotta a többiekkel a kisfiuknak alkalmazott Tomatis terápiás élményeket is, melyet érdeklődve hallgattunk. Ezen az alkalmon az óvodás és kisiskolás korú gyermekek szabadidős elfoglaltságainak, motiválásának lehetőségeiről, bevált eszközök, jó módszerek bemutatására, közzétételére került sor. Igyekeztünk olyan egyszerű játékokat, módszereket bemutatni, melyeket a szülők otthon is könnyen el tudnak készíteni. A kész játékokat megnézhették, tanulmányozhatták. Pl. az érdeklődési körnek megfelelő memóriajátékok (rókák, mozdonyok, közlekedési táblák) melyekhez az Internetről lehet letölteni képeket. Nagyon jó motiváló eszközök a kedvenc rajzfilmek képei, melyeket gyűjthetnek a gyermekek. A tépőzáras megoldási lehetőségek előnyeiről több szó is esett, valamint ötleteket kaptunk bizonyos játékok specifikus átalakítására is, pl. memória játékok tépőzárral való ellátására alaplappal, dobozos- kódos feladatok, a Pötyi játék nagyobb alaplappal (pizzás doboz) egyszerű társas játékok, dominók, kártyák javaslata is érdekes volt. Eszmecsere alakult ki a gyakori számítógépezéssel összefüggően is, ötletek, bevált módszerek cseréltek gazdát a függőség kialakulásának megelőzésére. (pl. napirend, heti rend használata, zsetonok gyüjtése, az idő láthatóvá tétele)
A hetedik alkalommal a kommunikációs terület került előtérbe, s ide érkezett egy újabb vendég, aki az Auditív Integrációs Terápiáról tartott nagyon érdekes előadást, mely után ki is próbálhattuk az eszközt. Rendkívül érdekes volt a hangerősség mérő kipróbálása is, mely során nem gondoltuk, hogy egy átlagos beszéd hangerősség már milyen decibel, mely sokszor a szenzorosan érzékeny gyermekek számára túl erős inger.
Ezt követően a kommunikációs specifikusságról hallottunk összefoglalót, majd az alternatív- augmentatív komunikációs lehetőségekről. A PECS-en kívül a PictoVerb és a Verbálio került bemutatásra, kipróbálásra. A szülők közül voltak jelen olyanok, akik egyiket- másikat használják, s megosztották velünk az érdekes tapasztalataikat is. Az egyik anyuka elhozta a gyermeke kis korában használt PECS könyvét, melyet ugyan már nem kell használniuk, de nagyon hasznos volt a beszédindítás szempontjából annak idején.
A nyolcadik találkozó során a tervezett tematikával ugyan készültünk, de a két etetésterápiával foglalkozó szakember olyan fantasztikus előadást tartott, mely után rendkívül őszinte beszélgetésre, tanácsadásra került sor. Ezért a tervezett előadást a következő alkalomra hagytuk, úgy éreztük, hogy nem zárhatjuk le a beszélgetést csak azért, mert időben be kell fejeznünk a programot, vagy ez be van tervezve. Úgy határoztunk, hogy megcseréljük a tematikákat, sajnos a két kolléga a tervezett idő helyett erre az alkalomra tudott eljönni, melynek nagyon örültünk és igen hálásak voltunk nekik. A szakemberek megosztották tapasztalataikat, s egy kissé kényes témára, a helytelen nevelési módszerekre terelődött a figyelem. Roppant érdekes volt az a helyzet, amikor a szülők magukra ismertek, de volt olyan is, amikor a jelenlévő apuka látta magát igazoltnak, s a mellette ülő anyuka lepődött meg a felismerésen, hogy bizony a következetesség, valamint a szülők nevelési egyetértése milyen fontos szerepet játszik akár a gyermekük étkezési szokásaiban is. Ezen a klubon merült föl egy résztvevő által, hogy áprilisban a Miskolci Állatkert és Kultúrparkba kirándulásra vigyünk ki kötött kék sálakat, s az Autizmus napja alkalmából tekerjünk be egy fát. Nagyon jónak tartottuk az ötletet, mely után nagyon hamar képek kerültek fel a facebook csoportba a készülő sálakról.
A kilencedik programban az előző elmaradt tematika is sorra került, a viselkedésproblémák témakörében, valamint tisztázódott az is, mit jelent az iskolában a habilitációs- rehabilitációs foglalkozás. Erre a programra a szülők elhozták megmutatni a kék sálakat, melyeknek nagyon örültünk, csodás látvány volt a sok színárnyalat, s egyben éreztük a csoport összetartó erejét is! Megbeszélésre került a közelgő vadasparki kirándulás is.
A záró kirándulást április 6-ra terveztük szombatra, azonban reggel nagyon rossz lett az idő, így a projekt vezetéssel egyeztetve úgy döntöttünk, hogy másnap délutánra tesszük át. Ezt követően telefonon mindenkivel beszéltünk. A kirándulást megelőzte a Vadaspark igazgatójával történő egyeztetés a helyszínen, miszerint szeretnénk a kék sálakat kitenni. Nagyon örült a kezdeményezésnek, olyannyira, hogy szeretne az alapítványunkkal a későbbiekben programokban részt venni. Ezzel a felajánlással éltünk is, a következő érzékenyítő pályázatunkba beterveztük a két fő zoopedagógus kollégát.
Az elhalasztott kirándulás jó döntésnek bizonyult, másnap már nem esett, sár sem volt, így zavartalan volt az együttlét. A résztvevők a játszótéren található két fát betekerték a kék sállal, ezzel is próbáltuk felhívni a látogatók figyelmét az autizmussal élő személyekre. Nagyon nagy öröm volt számunkra ez az esemény, most éreztük igazán, hogy milyen jó közösség alakult ki az év során. Ezt követően kiosztásra kerültek a gyümölcslevek, ásványvizek, édességek, a felnőtteknek kávé. A gyerekek és a szülők is rendkívül jól érezték magukat, a gyerekek együtt játszottak, futkároztak, a szülők pedig beszélgettek.
Jó volt felidézni az elmúlt év tapasztalatait, ötleteket kértünk a következő szülőklubunk tematikájához. Az elégedettségi kérdőív értékelését látva megerősítést kaptunk arra vonatkozóan, hogy érdemes, szükséges a klub folytatása, nagyon jóra értékelték a programok szervezését, az előadók felkészültségét, a helyszínt, valamint a
szakirodalom kölcsönzési lehetőséget is.
